Frissen vágott hazai áru
100% magyar termelőtől
default-logo

Ezért főznek importból a magyaros éttermek is

Napi Gazdaság   |   2014. december 01. hétfő 16:34
Napi Gazdaság Online

Adminisztratív és logisztikai okok, továbbá a magas áfakulcs miatt nehéz friss, helyi előállítású szezonális élelmiszereket szállítani az éttermekbe. Az érintettek szerint a megoldás a francia gyakorlatban már bevált átfutó bizonylati rendszer lehetne.

Évek óta fájó pont a hazai agrárium és a vendéglátóipar viszonyában, hogy az éttermek konyháiba alig tud hazai előállítású alapanyag bekerülni, a séfek számos esetben kénytelenek külföldi piacokról beszerezni a szezonális friss zöldségeket is, a húsokról nem is beszélve. Az utóbbi években a fogyasztói elvárások hatására a vendéglátóipar ugyan keresné a friss, szezonális és lehetőleg helyi termelőktől származó alapanyagokat, azonban alig találni működőképes kistermelő-vendéglő együttműködést az országban.

Az okok továbbra is sokrétűek: egyrészt a gazdák számára nem feltétlenül kifizetődő az éttermek kis mennyiségű rendeléseinek kielégítése, és továbbra is komoly gondot okoz, hogy a hazai kistermelők nem tudják garantálni, hogy folyamatosan az előre megállapodott mennyiségű és minőségű árut szállítják – az időjárás rendszeresen keresztül tudja húzni a legelkötelezettebb termelő számításait is. Az éttermek  általában igyekeznek állandó, emellett egyes esetekben heti menüvel dolgozni. Gyakran még ez utóbbi is túl lassan váltakozik az épp elérhető alapanyagokhoz képest. „Megoldást jelenthet, ha több étterem összefog, és együtt rendelnek, illetve együtt tarthatnak fenn egy közös hazai szállítót, de ez egyelőre csak az elmélet szintjén valósult meg és nem valószínű, hogy hamar változni fog” – mondta Pesti István, a budai Tanti étterem séfje, aki a vendéglő augusztusi nyitása előtt első kézből szerezhetett tapasztalatokat arról, milyen nehézségekkel kell is megküzdenie annak, aki arra vállalkozik, hogy a lehető legnagyobb arányban helyi termelőktől vásárolja az éttermi konyhára a zöldségeket, gyümölcsöket és húsokat.

Lazítani kellene azon a szabályon, hogy csak saját alapanyagból dolgozhatnak a kistermelők. Így a kisebb, de tőkeerős alapanyagtermelők elvihetnék alapterméküket a feldolgozással foglalkozó kistermelőknek – mondja Szabadkai Andrea, a Kisléptékű Termékelőállítók Érdekképviseletének elnöke. Az adózás is nehezíti a kistermelők helyzetét, mivel azzal, hogy az alanyi adómentes termelők termékére rákerül 27 százalék áfa csak azért, mert bolt, illetve vendéglátó értékesíti tovább, drágább lesz a termék. Viszont ezt és a sokszereplős kisszériás termékelőállítóval való egyeztetés szervezési költségét már nem fizeti meg a fogyasztó.

„Megoldást jelenthetne, ha Magyarországon is bevezetnék az olasz és francia gyakorlatban már bevált átfutó bizonylati rendszert, ami lehetővé teszi, hogy egy civil szervezet vagy ügynökség, illetve más gazdasági forma közös termelői értékesítési pontot hozzon létre, ahol a gazdák termékeit értékesítik és a logisztikát is megoldják” – mondta Szabadkai Andrea. A szakmai egyeztetés már zajlik, számos szervezet, így a Nemzeti Agrárkamara Vidékfejlesztési Osztálya is felkarolta a koncepciót, de még további egyeztetésekre van szükség, hogy elindulhasson a rendszer.

Forrás: Ezért főznek importból a magyaros éttermek is

Magyar vagy külföldi? Miért a magyar?

A fentiekkel kapcsolatban egy érdekes összefüggést szeretnénk ismertetni az importáruk magyar gazdaságra gyakorolt hatásáról, melyet az alábbi linkre kattintva teljes terjedelmében elolvashat. Az előbbi szerint az importáru egyrészt államadósságnövelő, hiszen “a külföldi árut a pénztárnál ugyan forintért vesszük meg, de az importőr azt minden esetben valamilyen valutáért tudja csak megvenni, amit a gyártó cég is elfogad. Ilyen például az euró”. Ha az importőr kereskedelmi bankjának fogyni kezd a devizatartaléka, akkor elviekben a bankközi devizapiacon vásárol újat forintért, mely “forintveszteséget” aztán adóban tudjuk csak kompenzálni, ami tehát egyben az ÁFA-t is növeli. Ördögi kör. “Vagyis, amikor megkérdezzük, hogy miért 27 százalék az áfa, akkor ne felejtsük el, hogy ennek sok köze van az importáru-fogyasztásunk mennyiségéhez, azaz ‘amit a vámnál megspórolunk, azt a révész elviszi’.” Aki tehát szeretné elolvasni a fenti cikkhez kapcsolódó rövid ismeretterjesztő írást az importárukkal kapcsolatban, az az alábbi 100000munkahely.hu nevű oldalon elolvashatja.

  • "Tudom, hogy megfelelő minőséget kapok, megfelelő a tisztaság, a higénikus körülmények olyanok, amilyet én elvárok..." - László Ildikó
  • "Itt mindig friss és mindig kiváló a minősége a húsnak!" - Lutár Patrícia
  • "Itt magyar termékek vannak, baráti hangulat és osztályon felüli minőségű áru..." - Usztics Mátyás
  • "Általában el vagyok kényeztetve..." - Esztergályos Cecília