Frissen vágott hazai áru
100% magyar termelőtől
default-logo

Tyúkmánia

Economist
2013. szeptember 14.

A csirke foglalja el az uralkodó helyet a globális húspiacon

Grillezett, zsírban sütött vagy tésztával tálalt: a csirke úton van afelé, hogy a világ kedvenc húsává váljon. Étkezdék tekintetében jelenleg egyelőre több sertéshúst rágcsálnak – mintegy 114 millió tonnát évente a 106 millió tonna baromfival szemben. Azonban a csirkefogyasztás gyorsan növekszik – 2,5%-kal évente, szemben a disznóhús 1,5%-kos növekedésével  – és jó úton halad, hogy 2020 előtt megelőzze a sertést. És a határokon túl még több csirkét adnak el: mintegy 13,3 millió tonnát évente, szemben a 8,6 millió tonna marhával és a 7,2 millió tonna sertéssel – számol be minderről az Egyesült Nemzetek Élelmiszer és Mezőgazdasági Szervezete.

A növekvő hajlam a szárnyas iránt a jelentős piacokon a fokozódó jólét eredménye, ami azt jelenti, hogy az emberek több húst engedhetnek meg maguknak az asztalra rakni. A csirke vezet a hierarchia csúcsán, mint a legmegfizethetőbb húsféle. Sokkal kevesebb takarmányt kell megtermelni egy kilogramm csirkehúshoz, mint egy kilogramm disznóhoz vagy marhához. Nem beszélve a vallási akadályokról, ami gátolja a marha és a disznó főzését és leölését szerte a világon, ami a baromfira viszont már nem érvényes.

A csirke iránti hajlam fel fogja lendíteni a termelést 128 millió tonnára 2020-ra a Rabobank nevű holland szervezet szerint. Az arányaiban érintett globális piac is növekedni fog, mintegy 14%-ról 17%-ra, ami a teljes kibocsátást illeti. A fő akadályai a gyorsabb határokat átívelő emelkedésnek a fogyasztók igényei a friss csirkehús iránt, valamint az egyesült államokbeli mezőgazdaság védelmére irányuló kormányzati politika; az emelkedő élelmiszerárak pedig növelhetik az étvágyat az olcsóbb, import hús iránt.

A felemelkedőben lévő csirkeüzletág többnyire azokba az országokba koncentrálódik, ahol bőségesen áll rendelkezésre gabona. Ravasz csirkegazdák is olyan helyekre összpontosítanak, mint Brazília, ahol a szegényes infrastruktúra megnehezíti az ottani gabonatermesztőknek, hogy  áruikat a piacra vigyék; így kerülik meg a globális árakat. Ez azonban lenyomja a takarmány árait, melyek a teljes költség 50-70%-kát teszik ki. A kibocsátás költsége Amerikában és Brazíliában – a világ legnagyobb termelő országai közül ők adják a csirke exportjának kétharmad részét – 30%-kal Európa és Kína alatt van, állapítja meg Nan-Dirk Mulder a Rabobank elemzője.

A csirkével való kereskedés még sokkal bonyolultabb, mint a pusztán csak a levágása, fagyasztása és szállítása a madárnak. A csirkéket nem egészben értékesítik; ezért az exportőröknek optimalizálniuk kell szárnyasuk “lejárati értékét“. A Nyugat ízlésvilága sokkal inkább részesíti előnyben a fehér madár mellehúsát. Ázsiai fogyasztók, becslések szerint, nagyobb ízléssel vannak a barna hús, azon belül is a comb és láb iránt. Nyugaton a fehér hús négyszer többet hozhat mint a barna, de az árak körülbelül ugyanazok mint Kínában. Európa – egy nettó csirke exportőr – combokat és lábat szállít Ázsiába, de fehér húst importál. (…)  A globális piac dinamikája viszont jó hír a gazdag-világ fogyasztói számára. Ázsia növekvő igénye a csirke iránt a fehér hús bőségét és alacsonyabb árakat jelenthet a következő években.

Forrás: Economist: Henmania

 

 

  • "Tudom, hogy megfelelő minőséget kapok, megfelelő a tisztaság, a higénikus körülmények olyanok, amilyet én elvárok..." - László Ildikó
  • "Itt mindig friss és mindig kiváló a minősége a húsnak!" - Lutár Patrícia
  • "Itt magyar termékek vannak, baráti hangulat és osztályon felüli minőségű áru..." - Usztics Mátyás
  • "Általában el vagyok kényeztetve..." - Esztergályos Cecília